19. fejezet

Haii! :) Tudom, nagggyon régen volt már új fejezet... Igen, sajnálom... de megígérem, hogy a következő rész hamarabb fog érkezni, mert már elkezdtem írni. :) Egyébként utólag is boldog karácsonyt, boldog új évet és húsvétot. :D :D 
Jó olvasást kívánok,
Netty.

19.

 Szörnyű egyedül lenni, amikor ketten voltunk.

- Paul Morand

     

A pulzusom az egekben, mégis a lehető legnagyobb nyugalommal próbálok Matt szemébe nézni. Kék szemei tisztábban ragyognak rám, mint az ég. Szája sarkában egy kósza mosoly bujkál, valószínűleg jól mulat azon, hogy az előbb majdnem szívinfarktust kaptam. Vajon elkapott volna, ha elájulok?

     – Kezdem azt hinni Blackwell, hogy titokban minden lépésemet figyeled – fintorgok. Persze ez elég hülyén hangzik, tekintve, hogy az esetek többségében – vagyis mindig – a velem egykorú lányok szokták Matt minden megmozdulását figyelemmel kísérni. Matt pedig hozzá van ehhez szokva, és ez így van rendben. Legalábbis szerinte.